Lehet, hogy az elegancia főleg a viselkedés ismertetője kellene legyen, és nem a ruháé.
Persze az öltözetünk is kivívhat számunkra elismerést, de ha letesszük, akkor mi marad – csak a tartás, a belső értékrend – ez legyen olyan sajátunk, ami könnyed, sportos eleganciánk alapja.
A könnyedség talán a jártassággal alapozható meg – de nem hívnám rutinnak – mert az pedig kiégetté tehet.
Szóval kezdjük a cipőknél – színben mihez passzol, az alapvető – a mai százszínű táska divat ezt könnyen kezeli – de kényelmes-e – hogyan mozgunk ha alkalmatlan vagy ha alkalmas
hogyan lehet koncentrálni, ha minden lépésnél a lábammal kell törődnöm?
Ez nálam alapkérdés – és a válasz, mindig legyen alkalmas a cipő – ne feledd eredetileg arra találták ki, hogy járjunk benne – bár igen sok nő rávehető arra, hogy csak a látvánnyal törődjön – s ezért szenvedni is képes – és esetleg elfelejti, hogy a látvány mozog is és bizony, ha inog és billeg, akkor nagyon gyönyörű kell legyél, hogy kedvesnek tűnj és ne lehangolónak.
Az, hogy hogyan nézünk ki hátulról – stílus tanácsadásaim legfontosabb része – és mit kaptam ezért egyszer – egy nagyon furcsa reakciót – egy töltött galamb típusú hölgy állt a beforgatott tükrök előtt, hogy „szembesüljön” azzal, amit csak mások láthatnak. És egyszerűen közölte egy rápillantás után, hogy nem akarom látni – kész.
Pedig ha te nem látod, akkor is látja más – igenis érdemes szembesülni azzal, amit ritkán látunk – hogy hogyan festünk hátulról – és egy megigazított haj, egy félretaposott cipő lecserélése, egy eltalált szoknyahossz nagyon sokat emel megjelenésünkön, míg az ellenkezője csak ront
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése